Európai Tűzvédő Anyagokat Forgalmazó Kft

Tűzvédelem - tűzvédelmi szolgáltatás

Harmatpont és dérpont a két ellenség a felhordáskor



Mi okoz gondot a tűzvédő festékek felhordásakor

Mi okoz gondot a tűzvédő festékek felhordásakor

DÉRPONT és HARMATPONT és azzal KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK:

Fára alkalmas tűzvédő festékek alkalmazásakor.

TŰZVÉDŐ FESTÉKEK alkalmazása fára

Festéskor, a festékek feldolgozása során figyelembe kell venni a légköri hőmérsékletet, a felületi hőmérsékletet, a légnedvességet, a széljárást (kültérben) és egyéb a festést befolyásoló tényezőket. 
Festési munkát csak akkor szabad végezni, ha a bevonandó felület hőmérséklete legalább 3°C-al magasabb, mint a körülötte lévő levegő harmatpontja!

Tilos alapozó és tűzvédő festékek alkalmazása, ha a   környezeti hőmérséklet +5°C alatt, és a relatív páratartalom 80% fölött van.

Általában kerülni kell a festékekkel a festést akkor, amikor a levegő hőmérsék¬lete +5 °C alatt van, és a relatív páratartalmat nem ismerjük, vagy nem tudjuk bemérni.

Figyelembe kell venni, hogy a festékbevonatok, különösen a vizes bázisúak, a felhordásuk után néhány óráig érzékenyek a nedvességre (páralecsapódás, eső).

A festék általában azért válik le az alapról, mert párás, nedves vagy jeges felületre kerülnek.

Röviden:
Harmatpont : Az a hőmérséklet (t0), ahol a (hűtött) levegő vízgőzzel telítetté válik és megkezdődik a lecsapódás. Ez akár nyáron is lehet!

Nulla C alatti levegő esetében dérpontról  beszélünk
.

Harmatpont (telítési hőmérséklet): általában a levegő hőmérséklete gyorsabban változik, mint a páratartalma, ezért leggyakrabban a levegő úgy válik telítetté, hogy az adott páratartalmú levegő lehűl és ha eléri azt a hőmérsékletet, amelyen telítetté válik, akkor azt mondjuk, elérte a harmatpontot. (Azaz, ha tovább hűl, akkor a benne lévő vízgőz egy része kicsapódik pl. harmat formájában.)

A levegő víztartalmával kapcsolatos mérőszámok

Az abszolút légnedvesség  vagy páratartalom  (a) az egységnyi térfogatban lévő vízgőz tömege, többnyire g/m3-ben kifejezve.
A fajlagos vízgőztartalom  az egységnyi tömegű (1 kg) nedves levegőben található vízgőz tömege (g/kg).
Földközeli átlagos értéke 9,5 g/kg körüli.
Vízgőz-  vagy páranyomás  (e): a levegőben lévő vízgőz parciális nyomása - többnyire mbar-ban megadva.

Relatív nedvesség  (U): a tényleges (e) és a telítési gőznyomás (E) hányadosa százalékban.
E paramétereket nedvességmérőkkel (higrométerekkel ) határozzák meg.
 
Fajtáik: higroszkópos (nedvszívó) higrométerek (ilyen pl. a hajszálas műszercsoport), pszichrométerek (a párolgás hőelvonásán alapulnak) és a harmatpont-higrométerek.

WEB: https://www.tuzvedo.eu/      mail:tuzvedo@tuzvedo.eu

FEL